Vidékünk hallhatatlan lámpásainak szellemi és anyagi örökségce

„Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti létét gyilkolja meg. (Kölcsei Ferenc)  

Fontos, hogy időnként megemlékezzünk nagyjainkról, hogy ne kopjanak ki az emlékezetünkből, maradjon örökségük követendő példának a köztudatban. Én meg vagyok győződve, érzem, hogy egy Pap Mózes, Balázs Ferenc, Pécsi Simon és sok más nagynak az élete, tevékenysége, szellemisége, világító ereje átadódott generációról generációra napjainkig.  Kik a nagyjaink? Azok a jeles személyiségek, akik kimagasló tevékenységükkel szolgálták a közösséget és a mai napig lélekben közöttünk vannak, igazi példaképeknek. Számomra természetes, hogy nemcsak ismert személyekre kell gondolnunk, akik szellemi téren alkottak nagyot, hanem azokra a közösségekre, akik önfeláldozó munkával főleg anyagi örökséget hagytak ránk. Elsősorban régi, időtálló építészeti, művészeti alkotásokról van szó, amelyek szerepelnek a továbbiakban.  A történelemben legtöbbször csak a nagyokról írnak és megfeledkeznek a hétköznapok embereiről, akiknek kitartó munkája nélkül nem lehetne írni még a vasárnapokról sem.

Felteszem a kérdést, hogy még aktuális–e Kölcsei Ferenc és Orbán Balázs üzenete XXI. században, amikor néhány óra alatt eljuthatunk a Világ bármely részébe és láthatunk nagyobb városokat, templomokat, múzeumokat, barlangokat, folyókat, hegyeket, híresebb emberek szülőfalúját, városát? Vagy csak az kell, ismerje szűk hazáját, akinek nincs lehetősége, ideje, pénze, vagy nem szeret utazni? A jelenlegi szólás és gondolkodás szabadságának világában mindenkinek megvan a véleménye.

Orbán Balázs, a” legnagyobb székely” példát mutatott nekünk a szülőföld szeretetében és megismerésében. Szerinte a „véghatárainkon fekvő legérdekesebb terület a szép Székelyföld az, amely legkevésbé van ismerve, melyről magunk is a legkevesebbet tudunk”. Én is nagy csodálója vagyok Keresztúr vidékének, a Székelyföld délnyugati részének, amelyet a legjobban ismerek. Véleményem az, hogy, legalább a közvetlen szülőföld megismerésében kell követnünk őt, tehetségünkhöz mérten, a mi szintünkön. Mi arra vállalkozunk csupán, hogy újra felfedezzük az általa leírtakat és összehasonlítsuk a mai állapotokkal. Sokan úgy vannak, hogy elmennek az ország más tájaira, vagy külföldre, ott megismerik a helytörténeti, turisztikai értékeket, de azokat a tárgyi és írott bizonyítékokat, amelyek a közeli falvakban vannak, nem ismerik, és nem tudják értékelni.  Lehet, hogy fordítva is igaz, hogy sokan tervezik meglátogatni székelyföld turisztikai látnivalóit, de nem ismerik teljesen az övéket. A helyi tárgyi és szellemi maradványok megismerése és értékelése hozzájárul annak a felismeréséhez, hogy a mi vidékünk emberei a múltban és a jelenben is hozzájárultak az általános fejlődéshez. Nem voltak szegényebbek hőstettekben, mint más tájak emberei . A már említett értékek sok véráldozatra utalnak. A szép házak, iskolák, templomok pedig a kitartó munkára.

Nagygalambfalván a XVI. sz. közepén létezett iskola és oktatás. A XV-XVI. sz. fordulóján két galambfalvi diák neve feltűnik a krakkói egyetemen. Plébániája a jelentékenyebbek közé tartozott, ugyanis 1333-ban Jakab papja 6 régi banális egyházi adót fizetett. A hajó román stílusban épült a XII. században, a szentély a XIV. században gótikus stílusban, míg a torony a XV. sz. második felében épült. Nagyon értékes a templomban lévő 3 falfestmény: Szent Erzsébet füröszti a betegeket, a trónon ülő Jézusáldásra tárja kezeit Mária fölé és Szent Dorottya a gyermek Jézussal. A falu határában még megtalálhatók egy régi vár romjai és az elgátolt Rák tava. Nagyjai közé tartozik: Sebesi Jób költő, néprajzos, Feleki Miklós színész, drámaíró stb. Felteszem a kérdést, hogy befolyásolja-e a mai Galambfalva életének sokoldalú fejlődését, hogy már a XV. században külföldi egyetemre jártak diákjai és a plébánia a nagyobbak közé tartozott? Szerintem igen. Nézzük meg a falut, és meglátjuk, hogy mennyire fejlettebb sok más faluhoz viszonyítva. De miért? Mert az iskola, oktatás-nevelés, a kezdeti fény, energia érezteti a mai napig a hatását. Minden mindennel összefüggésben van.

Székelyszentmihályon 1333-ban volt egy központi anyaegyház két pappal és öt hozzátartozó faluval. Aki nem tudja, hogy anyaegyház volt, csodálkozik, hogy a kis falucskának miért van akkora temploma. Szentmihályon van négy vértanú emlékműve. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején, a vajdaszentiványi ütközet után, a forradalmárok egy része a martonosi paphoz menekült, de fogságba kerültek, Szentmihályon megkínozták és megölték őket. 1989 előtt kevesen tudták, hogy hol van az emlékmű, mert szándékosan hagyták, hogy benője a bozót, hogy ne tüntesse el az akkori hatalom, mert a vértanúk románok áldozatai voltak. A változások után kitisztították a környezetét és a falu lakói leróják tiszteletüket március idusán.

A két Kadácsban az utolsó árvíz előtt még volt két fedeles híd 1864 és1829-ből. Orbán Balázs szerint Udvarhelyszéken a Nyikó mentén volt a legtöbb fedeles híd. Ezek a hidak a fiatalok szórakozását szolgálták. Ott mulattak, táncoltak, játszottak társasjátékot 1911-ig, amikor felépült a „faluháza”.Tehát ezek a hidak pótolták a mostani kultúrotthonokat, városi kávéházakat. Szénahordáskor a megrakott szekér szénával is be lehetett alája állni, ha a gazda úgy látta nem ér haza, míg elkezd esni. A 2005-ös nagy árvíz megrongálta a két fedeles hidat. A régi fedeles hidak emlékére Kiskadácsban egy új fedeles hidat építettek.

Többször gondolkoztam azon, hogy mi lehet az oka annak, hogy az úgynevezett” kicsi eldugott” falvaknak sokkal nagyobb szerepük volt régebb, több híres személyiséget „adtak”, mint a központi fekvésű mai települések. Példának okáért elsőnek megemlítem Székelyszentmiklóst.  Itt született Tiboldi István tanító, költő, Kriza János gyűjtőtársa, abban az évben, amikor elhatározta a homoródalmási zsinat egy unitárius gimnázium építését Székelykeresztúron.  Többek között itt született, Farkas Dénes unitárius lelkész esperes. Tiboldi István állatorvos, tudományos szakíró, Szentannai Sámuel, aki Karcagon volt iskolaigazgató 21 évig. Sokan nem tudják Karcagon, hogy hol is van Szentannai Sámuelnek a szülőfaluja. Azok tudják, lehet mások is, akik jelen voltak, amikor közösen a Zeyk és a karcagi iskola vezetősége és tantestületének egy része leleplezett egy emléktáblát Szentannai szülőházán. Ha megtudják, gondolom ők is elcsodálkoznak, hogy ez a kicsi”eldugott” falucska „adta” nekik a híres tudóst, kutatót, mezőgazdász szakírót és iskolaigazgatót. Az oka szerintem az, hogy ezeknek a falvaknak, a történelem folyamán nagyobb jelentőségük volt, mert a települések inkább védettebb, helyen voltak, fő utak sem mindig ott voltak ahol ma. Többgyerekes családok voltak és szükség volt, hogy azok, akiknek nagyobb tehetségük volt a szellemi munkához „kirepüljenek” a keresztúri, majd a kolozsvári gimnáziumokba. Egyesek külföldön folytatták tanulmányaikat és sokan közülük visszatértek vidékükre és tanítói, tanári, papi, hivatalnoki állásokat töltöttek be.  Ha Székelyszentmiklóst veszem alapul elmondhatom, hogy van egy elméletem arra, hogy miért adott ez a kicsi falucska annyi híres embert Magyarországnak, Erdélynek, s azon belül a székelységnek. Innen származik Tiboldi István iskolamester, aki, Szentgericén tanított, de el kellett hagyja a falut a versei miatt, amelyekkel a falu népének erkölcsi magatartását akarta „javítani”. Visszakerült a szülőfalujába és a két Kedébe tanítani. Szentannai Mózes, aki fizika –kémia szakos tanár volt Segesváron, szintén a falu szülötte, a „Nyikómente az ezredvégen „című könyvében összehasonlítva ezt a falut a Nyikómente többi falujával azt állapította meg, hogy a lakosság számával arányosan, itt sokkal többen végeztek felsőbb fokú iskolát, mint a többi Nyikó menti faluban. El tudom képzelni, hogy egy értelmes, jól felkészült lelkes, hivatástudó tanító volt Tiboldi István, aki megkövetelte a diákjaitól a komoly, kitartó tanulást. Amikor ezek a gyerekek szülők lettek, ők is megkövetelték a gyerekeiktől az iskolába járást, a komoly tanulást. Az 1989-es forradalom után a kedei templom falára emléktáblát helyeztek, egy ünnepség keretén belül, amelyen részt vettek a környék diákjai és tanárai is.

Ha egy kicsit keletebbre megyünk, találunk egy kis eldugott falut, Tordátfalvát (115 lakos), amely szintén sok jeles embert „adott” közeli és távolabbi térségünknek. Többek között megemlítem Pap Mózes tanárt, akinek az igazgatása alatt épült fel a gimnázium főépülete. Sokoldalú ember volt, mert azon kívül, hogy tanított, igazgatott, épített, gazdálkodott. Számos írása jelent meg a korabeli unitárius és más székelyföldi lapokban. Egyik alkalommal elmentem egy pár diákkal, hogy keressem meg a házát, amelyben született. Sokat kérdezősködtünk, amíg egy idős embernek eszébe jutott, hogy gyerekkorában mondták, hogy jött Keresztúrról a Pap tanár. Megmutatta a birtokot, amelyen gazdálkodott és kb., hogy hol volt a háza. Nemcsak szülőfalujában, hanem Keresztúron is gazdálkodott. Folytathatjuk a névsort Gombos Sámuel paptanárral, Boros Jenő tanár igazgatóval, Derzsi Károly unitárius lelkésszel, tanárral, Dr.Boros György unitárius püspökkel, egyházi íróval. Orbán Balázs azt írja a Székelyföld leírásában, hogy Tordátfalva a gyümölcsfák óceánjába fekszik. Vajon a sok vitamin, vagy a szilvapálinka volt az oka a sok jeles tanulónak? Gondolom inkább az a tény, hogy a családokban sok volt a gyerek (Papék is ötön voltak testvérek) és kevés volt a mezőgazdasági terület. Úgy jegyeztem meg a falut egy kicsit sarkítva, hogy amikor beereszkedtem kerékpárral a központba az első kerék nekiment a völgy másik oldalának.

Csehétfalva szintén egy jelenlegi félreeső falu. De amikor a Firtos vára virágzó korszakában volt és a monda szerint a vár cselédjei Cselédfalván laktak, akkor a falu központibb helyet foglalt el. Nagy csodálója vagyok Balázs Ferencnek, akinek a családja innen származik. A 90-es évek közepén elmentem a kerékpáros csapatommal, megkeresni Balázs Ferenc családjának ősi fészkét. Akkor még megvolt a régi ház nagyon elhagyatott állapotban. Az udvart sem gondozta senki, benőtte a csalán és a gaz. A múzeum igazgatója azt mondta, hogy a házat be akarták hozni Keresztúrra, de olyan állapotban volt, hogy nem lehetett megmenteni. Mi, akik akkor ott voltunk még legalább láttuk az ősi fészket. Nekem nagy öröm volt látni egy Balázs Ferenc ereklyét. Nagyszerű ember volt, tevékenységének a nyomát a mai napig látni vélem az emberek életének minden területén a kistérségben. Balázs Ferenc, miután elvégzi Kolozsváron a teológiát sikerült ösztöndíjjal folytatni tanulmányait Oxfordban és Berkeleyben, majd „bejárja a kerek világot”. Ez a nagy tudású ember miután hazajön világkörüli útjáról bentlakási felügyelő lett a keresztúri gimnáziumban. A nevelő tevékenysége során sokat tudott mesélni a diákoknak azon országokról, amelyekben járt, felkeltette az érdeklődésüket a tudás iránt és pap létére igazi vallásos szellemben fejtette ki tevékenységét. A vallásos nevelés céljának a legfontosabb követelményt a szeretetben határozta meg.  De nemcsak a diákok körében fejtette ki tevékenységét, hanem az unitárius térség (Gagymente, Nyikómente, Homoródmente) fiataljai között is. Tanfolyamokat szervezett vidékenként, amelyekre egyszerre kétszáz fiatal is megjelent. Előadásokat a meghívott tanárok, írók, papok tartották. Előadásokat tartottak gazdasági kérdésekről, népjólétről, szépségről, vallásosságról, népművészetről, szeretetről és vallásosságról. Vasárnapi Ifjúsági napokra is sor került, amelyre meghívta többek között Szentimrei Jenőt és Tamási Áront. Amikor e színvonalas tevékenységéről olvastam azt éreztem valósággal ott szerettem volna lenni a hallgatók között. A diákokon és a fiatalokon kívül hozzájárult a felnőtt lakosság műveléséhez is. Hozott Amerikából két filmvetítő gépet és filmeket, amelyeknek a kezelésére megtanított két embert, akik, az unitárius papok szervezésével mentek faluról falura szekérrel, vetíteni a lakosságnak. El tudjuk képzelni, hogy milyen szerencsés volt az Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr és vidéke, hogy Balázs Ferenc itt élt és tevékenykedett hat évig. Innen került Mészkőre papnak. Manapság is szükség lenne sok Balázs Ferencre. Lehet, hogy itt vannak közöttünk, de más korszakban, más feltételek mellett, más eszközökkel és módszerekkel járulnak hozzá a nép neveléséhez, de az értékelésük később történik meg.

Tarcsafalva is adott a magyarságnak, székelységnek néhány jeles személyiséget. Megemlítem a Pálffy János államtitkárt, tanulmányíró tanárt, politikust, újságírót, írót, Simén Domokos unitárius teológiai tanárt és Benczédi Sándor tanítót, szobrászt, főiskolai tanárt. Azért, hogy csak néhány embert említek, meg nem jelenti azt, hogy a többi ember, aki ott lakott, lakik nem fontos a társadalom számára.  Ők azok, akik felnevelték e szülötteket és a többi ott született gyereket, felépítették a házaikat, hogy legyen ahol lakniuk, előállították a szükséges anyagi javakat, adót fizettek, megőrizték a szokásaikat, hagyományaikat, megállták a helyüket a szürke hétköznapokban, de tudtak ünnepelni is.  A történelem során, amikor szükség volt, részt vettek a forradalmakban, háborúkban, sokan feláldozták életüket a hazáért. Mindenkinek, függetlenül attól, hogy gazdálkodott, vagy tovább tanult megvolt a szerepe és fontossága.

Nem hagyhatom ki a Nyikó jobb oldalán fekvő a ma lélekszámban kicsi Bencédet sem. Nekem úgy maradt meg az emlékezetemben, hogy ez egy olyan falu, amelyben ősszel, ha mész a járdán potyognak a diók a fejedre, mert amikor ott jártam ez történt. De nem ez a fontos, hanem az, hogy Innen származott sok jeles ember a múltban, akik mesze földön is híressé tették a falut. Említsünk meg egynéhányat a „legnagyobb lámpások” közül a rendelkezésre levő könyvészet alapján. Már a XVI. században híressé tette a falu nevét „Bencédi” Székely István krónikaíró és reformátor. Gyallai Pap Domokos szintén Bencédi születésű író, gimnáziumi tanár Kolozsváron, újságíró és szerkesztő. Érdemes elolvasni legalább az életrajzát, amelyből megtudjuk, hogy a legolvasottabb író volt a két világháború között, legalábbis ezen a vidéken. Továbbá megemlítem Benczédi Gergely pedagógust, írót, Benczédi Pál történészt és Vasas Samu tanárt és néprajzkutatót.

Ha Udvarhelyre megyünk, vagy onnan jövünk, haza sokszor nem nézünk az agyagfalvi emlékmű felé, vagy ha igen nem jut eszünkbe, ami ott történt, pedig az egy szent hely, ahol évszázadokon keresztül fontos törvények, döntések születtek.  Többek között itt határozták el a székelyek 1848 októberében, hogy harcolni fognak a szabadságért. A múlt rendszerben is voltak bátor emberek, akik cselekedtek, hogy az utókor ne feledje el azokat, akiknek a harca (más korszakok embereinek a harca mellett) hozzájárult a mai, viszonylag független, szabad társadalom kialakulásához. Azért viszonylagos, mert a függetlenségnek, szabadságnak, demokráciának mindig vannak ellenségei, tehát minden korszakban őrizni, védeni, harcolni kell ezekért az értékekért. Kopjafa állt az emlékmű helyén mielőtt felavatták. A szoborcsoport felállításának hosszú története van. Akit érdekel, nézzen utána. Én csak azt szeretném elmondani, hogy mennyire leleményes a székely. Kész volt az emlékmű, de a hatalom nem engedte feltenni az emlékműre azt a szöveget, amelyet az eredeti kiáltványból vettek. Kiadták a parancsot, hogy be kell olvasztani a táblákat, de a szervezők nem olvasztották be, hanem elásták.1990-ben előkerülnek a földből az elásott táblák, amelyeket megtekinthetünk mi és az utódaink, ha nem ismétli meg magát a történelem. Addig, amíg Székelyudvarhelyre, vagy Székelykeresztúrra érünk „Áldó imádság mellett” gondoljunk reájuk.

Sok híres ember született Rugonfalván is. A jeles, híres személyiségek minden helységben, olyan személyek, akik kimagasló eredményeket értek el a tudomány, a kultúra, politika és a sport területén. Itt született  Bartha Miklós politikus, publicista, Sebesi Samu író, színész, dr. Mester Miklós politikus, történetíró stb. A falu közepén van egy XIII. századi értékes gótikus, kőkerítéssel övezett, ma református( a XIII. sz.-tól a XVII. századig katolikus ),  műemléktemplom. A templom északi falán levő falképen rovásos feliratot és a „Királyok imádását” lehet látni. Ez a templom bizonyítja, hogy az 1200-as években egy szorgalmas magyar közösség lakta, aki olyan templomot épített saját erejéből, amely kiszolgálta a falu lakosságát sok századon keresztül. Szerintem van olyan értéke, mint a magyarországi tákosi „Mezitlábas Notre Dame” nak , a különbség annyi, hogy  esetleg nem látogatják olyan sokan. A templomkertben három I-II századi gót sírt is feltártak a régészek, de ha valaki meg akarja nézni a gótokat el kell, menjen a Sepsiszentgyörgyi Múzeumba. Az iskola a hős, bátor Makkai András nevét viseli. Ő szervezte Kossuth felhatalmazásával azt a mozgalmat, amelynek az volt a célja, hogy tovább harcoljanak a levert 1848-49-es forradalom és szabadságharc folytatásaként a szabadságért. Más falvakban is az iskolák a faluban született, tevékenykedett jeles emberek nevét viselik. Jó példa arra, hogy nagyjainkról, bátor hőseinkről nem feledkezik meg az utókor.

Ki gondolná azt, ha nem olvasná, hogy éppen egy Rugonfalv -i fészekből „repül” ki  a Kis család  István nevű fia, (Rugonfalvi Kiss István néven ismert), a székelykeresztúri és Székelyudvarhely gimnázium diákja, hogy később a debreceni történelmi intézet tanára és igazgatója legyen.

Úgy, mint minden vidéknek, Hargita megye dél – nyugati részén elterülő falvaknak is van  múltjuk és az események sorsát nagyban befolyásoló híres személyiségeik. Ezek közül megemlítjük a szenterzsébeti Pécsi Simont, szombatos egyházalapító, aki Pécsen született szegény családból, de tehetsége és szorgalma révén bekerült a kolozsvári unitárius gimnáziumba, ahonnan, tanulmányai befejeztével Szenterzsébetre került tanítani, az akkori „híres unitárius gimnáziumba”. Annyira híres volt, hogy az unitárius vidék gyerekei Székelyszenterzsébetre mentek iskolába. Támogatók segítségével külföldi „akadémiákra” ment, hogy tökéletesítse nyelvtudását. 17 nyelvet ismert. Bethlen Gábor a legnagyobb erdélyi fejedelem titkára volt. Ő alapította meg a székely szombatos vallást.70 falu híveit térítette erre a hitre köztük természetesen vidékünk falvait is.

Pécsi, prédikációkat írt és énekeskönyvet szerkesztett, amely 201 éneket tartalmazott. Miután hamis vádak alapján kegyvesztett lett a fejedelemnél, börtönbe is kerül, birtokait elveszíti és csak a szenterzsébeti marad meg. A szenterzsébeti unitárius gimnáziumot is átalakítja szombatos iskolává és miután nem sikerül a bevett, elfogadott vallások közé felsorakozatni a szombatost az iskola is lehanyatlik.

A székely magyar szombatosokat több évszázadon keresztül üldözték, vagyonaikat elkobozták és nagyon sokan külföldre menekültek. Az utolsó szombatos falu Bözödújfalu volt ahonnan a falu elárasztásakor a lakósok 52 településre szóródtak szét. Gondolom nincs semmi összefüggés abban, hogy épp a szombatos falú kerül, erre a sorsra. A híresei közül még megemlítem Nagy Géza művelődésszervezőt, Abódi Nagy Béla festőművészt és Dr. Molnár Béla biológust       

Alsóboldogfalva is büszkélkedhet néhány híres emberrel, akik itt születtek.  A falu „neves” emberei közül megemlíthetjük Pap Sámuel botanikust, Dr. Pap István egyetemi tanárt, Balogh Dénest a Székely Népi Együttes alapító tagját, népdalénekest és Lőrincz Albert költőt. Ugyancsak alsóboldogfalvi volt Bán Péter a Székelykeresztúri Gimnázium első tanítója.

Betfalván született Tompa László, de miután elvégezte a jogot Székelyudvarhelyen kap állást és ott fejti ki tevékenységét haláláig, mint szolgabíró, főlevéltáros, költő, műfordító és lapszerkesztő. Udvarhelyen a Tompa László út 10 szám alatt van az emlékháza, amely őrzi levelezéseit és a kiadatlan kéziratát. Gondolom, hogy sokan megnézték, nemcsak betfalviak, hanem keresztúriak is, mivel Betfalva közigazgatásilag keresztúrhoz tartozik. Ugyancsak Betfalván született Agyagfalvi Hegyi István, aki szintén szülőfalujától távol élt és tevékenykedett. Betfalvi származású Szakács Mózes Székelyudvarhelyi Gimnázium tanára és Szécsi Ferenc lelkész, teológiai oktató. Épített hagyaték a XIX. századi barokk stílusú Sebestyén és Bíró Kúria.

"Egy ily félreesett és elrejtett falucskában, minő Medesér is, ugyan mit kereshet a kutató? Kérdhetné a kényelem embere. Pedig az igénytelen kis faluban is találhatunk becses régiségeket, és annál több, múlt idők emlékvirágai ékítette helyet környékén; mert meggyőződtem, hogy a classicus Székelyföld minden tája gazdag a múlt emlékeiben, csak ne restelljük az azok felkutatására szükséges, de élvezettel kárpótló fáradságot."(Orbán Balázs) Megemlítem a kazettás mennyezetű műemlék templomát egy 1496-ban öntött haranggal. Jelenleg a falu a gyümölcsfák óceánjában fekszik, mint Orbán Balázs idején Tordátfalva. Jó termés idején a szomszédos falvakból mennek felvásárolni a gyümölcsöt. A falu, míg jelenleg unitárius templomában Dr. Kiss Elek unitárius püspöknek, egyházi írónak és műfordítónak emléktáblát állítottak. Megemlítem, hogy írók költök is születtek ebben az eldugott faluban, amelyet az oroszok meg sem találtak a második világháborúban.(Csedő A.)1910- ben 640-en laktak a faluban, ma 130-an. Ha ezen a két adaton elgondolkozunk elénk tárul két kép: egy az élet minden területén mozgalmas és egy a gazdaságtól, oktatástól, kultúrától csendes. Remény van a fordulathoz, legalább hétvégeken és gyümölcsszedéskor.         

Siménfalván született Erdély egyetlen székely fejedelme Székely Mózes vagy Moise Secuiul, ahogyan szerepelt a románok története tankönyvben. Rajta kívül számos híres embert „termett” a község. Elekes Dénes ügyvéd, akiről már hallottak, akik olvasták a régi gimnázium történetét, mert annak volt a felügyelő gondnoka, és akik a Székelykeresztúri temető sírjait végignézik. Marosi Gergely neve az iskola kapcsolatain keresztül külföldön is ismertté vált. Marosi Gergely nevet vette fel a siménfalvi iskola fennállásának 260. évfordulóján. Itt is elmondom, hogy nem véletlen a sok híres ember, aki itt születet, nem számítva ide a még élő személyiségeket. A lista gyarapodik” remény szerint” sok évszázadon keresztül. Marosi Gergely nagy pedagógus, népnevelő iskolaépítő, gimnáziumi igazgató, Kriza János néprajzi gyűjtőtársa. Gondolom, a meséit legalább a szülőfalujában olvassák, mesélik a gyerekeknek. Minden falu büszke lehet, ahol ilyen híres emberek születtek. Nagyon régi a református templom, amely 1792-ben épült.

Sok a látnivaló a Gagy és Küsmöd völgyének falvaiban is. Csekefalván átvonulva visszagondolunk arra az időszakra, amikor a híres Csekefalvi születésű Kozma Ferenc pedagógus, művelődésszervező, publicista, az MTA levelező tagja élt és tevékenykedett. Mint gimnáziumi és tanítóképzői tanár és igazgató Székelykeresztúron, majd Kolozs vármegyei tanfelügyelő, sokat tett a Erdély, Székelyföld , tanügyi és művelődési fejlődéséért. Amikor a Zeyk Domokos nevet adták a volt Gyerekotthonnak, amelyet átörökölt a szakközépiskola Kozma Ferenc neve is felmerült a javaslatok között. Elesett a javaslat, valószínű, azért mert kevesen hallottak róla. Úgy tudom, a faluban sincs semmilyen emlék a falu neves szülöttéről. Pedig az ide látogatóknak jó lenne tudni, hogy ez a kis falucskában született egy tudós tanár.   Etéd felé haladva következik Szentábrahám, Augusztinovics Pál faluja. A többi neves emberek közül megemlíthetjük még Vas Miklóst a makk féle összeesküvés résztvevőjét, József János költőt, Fekete Lajos unitárius lelkész írót és Fekete Jánost az újraindított unitárius gimnázium tanárát, igazgatóját.

Továbbhaladva én megnézném Gagyban Abrudbányai Szabó Sámuel, az unitárius gimnázium első igazgatójának a falu szülöttének a sírját. Gondolom, halottak napján van, aki visz egy szál virágot és meggyújt egy szál gyertyát a sírja felett. Itt született Fazakas János, aki az RKP lépcsőfokán a Minisztertanács alelnöki tisztségének a betöltéséig jutott el. Azt mesélték róla, hogy sok székely embernek segített személygépkocsit vásárolni abban az időben, amikor nehezen lehetett gépkocsihoz jutni. Egy könyvét is olvastam, amely tetszett, mert a kisebbségek jogairól írt, csak sajnos a valóság nem talált a gyakorlattal.

A Peszente tető felé haladva, miután elhagyjuk a szénégetőket, bal felöl, van a Csaba kútja, amelynek finom vízével szomjunkat olthatjuk és szívhatunk a friss erdei levegőből. A tetőre érve a székely iránytű térinstallációnál elolvashatjuk, megtudhatjuk a szomszédos falvak legendáját, történetét, értékeit. A tetőn el kell térni jobbra, mert néhány kilométerre van egy érdekes, értékes legendás vidék: vár és falu. Ez a falu Énlaka, a világörökség része. A helybeliek ott elmondják a Firtos vára, a Firtos lova és a Firtos környéki falvak legendáját. Csak egy mondatba tömörítve, hogy mit nem szabad kihagyni: Templom a rovásírásos kazettával, falumúzeum, építészeti értékek és a Firtos vára. Egy érdekessége a falunak, hogy a tetőn levő út, amelyből a faluba kell leereszkedni a Kis és Nagyküküllő vízválasztóján van. Eső alkalmával meglehet figyelni, hogy az út jobb feléről a Nagyküküllő, míg az út bal feléről a Kisküküllő felé folyik a víz.

Ha valaki csak annyit tud Székelykeresztúrról, hogy egy kb.10.000 lakosú település nem tulajdonit különösebb jelentőséget neki, legfeljebb arra gondol, hogy szép neve van. De aki egyszer megismerte az visszatérő vendég a „Nagyküküllő menti székely kisvárosban”. Szándékosan neveztem így, mert sajnos a diktátor utolsó éveiben nem volt szabad leírni a nevét magyarul csak románul, és ezért ehhez hasonlóan nevezték írásban a magyar települések neveit, hogy ne keljen románul megnevezni. Sokan nem tudják, hogy a várost még Szitáskeresztúrnak és I.G. Duca városnak is hívták. I.G. Duca Románia miniszterelnöke volt 1933-ban. Színaján egy nacionalista-fasiszta szervezet, a Vasgárda egyik tagja megölte. Annyi köze volt Keresztúrhoz, mint bármely más Romániai városhoz. Nem tudunk semmiféle alapítványról, amit a város gimnáziumának tett volna. Ez a kicsi város híres az iskoláiról (ezért nevezték még iskolavárosnak is), a szitakötésről (XVI-XX. sz., innen a Szitáskeresztúr elnevezés),  templomairól, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hoz fűződő emlékeiről( Gyárfás Kúria, Petőfi legendai sírja), régi műemlék épületeiről,történeti és néprajzi múzeumáról és híres személyiségeiről. Sokszor gondolkodtam azon, hogy mi az oka annak, hogy kevesebb „neves „ember született Keresztúron, ha a települések nagyságát vesszük figyelembe, mint pl. egy „eldugott” faluban és azon, hogy a város honlapján szereplő „neves”emberek közül egyik sem született Székelykeresztúron. Szerintem azért, mert a város lakosságának több lehetősége volt megélni a mezőgazdaságból (mezőgazdasági város) és a helyi kézművesség és iparból (szitakészítés, szipkakészítés, tej, len, kenderfeldolgozás stb.) A falvak nagy része régen nem volt „eldugva”, a fő és mellékutak nem egyeztek egy az egyben a maiakkal és dimbes-dombos gyenge mezőgazdasági területtel rendelkeztek. A sokgyerekes családokból, akiknek jobb szellemi képességük volt elmentek magasabb fokú iskolákba tanulni. Azok a „neves” emberek, akik itt születtek más vidékre mentek.  Az okot megtudjuk Lukács evangéliumából, ahol többek között arról is olvashatunk, hogy „egy profétát sem látnak szívesen saját hazájában. „ A Keresztúr jeles személyiségei közül megemlítjük Csifó Salamon unitárius tanárt, dékánt, Sándor Jenő és Márkos Albert zeneszerzőket Nagy Elek ref. papot, Bálint Lajos főesperest, Gyallai Pap Sándort költőt, pap Mózes fiát, Orbán János katolikus plébánost, aki megírta Székelykeresztúr történetét.  Még azt is tapasztaltam a Gimnázium évkönyveiből, hogy nagyon kevés diák volt keresztúri az osztályokban. Pl. egy osztályban 3-5 diák volt helybeli. A neves emberek, (pl.Balázs Ferenc, Szabó Sámuel, Marosi Gergely, Pap Mózes, Gyertyánffi István stb.) legtöbben az Unitárius Gimnáziumhoz jöttek tanárnak igazgatónak. A diákok legtöbbje Kereszttúrhoz tartozó unitárius vidék falvaiból származik, itt jártak gimnáziumba és sokan közülük visszatértek iskolájukba tanítani. Az iskola jeles tanulói közül megemlítjük: Kriza Jánost, Berde Mózest, Jakab Eleket, Szabó Gyulát, Szávai Gézát, Fazekas Jánost, dr. Molnár Istvánt, Gyallai Pap Sándort stb.

Keresztúr fejlődése aszcendens volt az első világháború végéig. Mindennek az oka a kezdeti, anyagi, szellemi és erkölcsi töke volt. Keresztúri egyházközség a legnagyobbakhoz és a legjelentősebbek közé tartozott a vidéken, amint ez kiderül a pápai tizedjegyzékből. 1333-ban Jakab pap 23 banálist fizetett, míg a következő évben 8 báni dénárt. A keresztes háborúk idején keresztes lovagok toborzó központja volt. A kezdetben önálló fiúszék, majd később Udvarhely fiúszéke lesz. Fontos esemény volt a reformáció, mert a lakosság nagy része áttér az unitárius vallásra. Az unitáriusok más vallásfelekezetek mintájára megalapítják a Gimnáziumot. Ha ők nem lapítottak volna gimnáziumot, lehet nem alakult volna sem református sem katolikus, mert azok működtek Udvarhelyen elég közel Keresztúrhoz. A Gimnázium vonzotta az unitárius vidék jó tanulóit Keresztúrra, akik miután befejezték tanulmányaikat Keresztúron, folytatták Kolozsváron, majd külföldön és sokan visszajöttek tanítani közel a szülőfalujukhoz, a volt iskolájukba. Unitárius Gimnázium hozzájárult egy komoly értelmiségi réteg kialakulásához és Keresztúr sokoldalú fejlődéséhez. Én látom az összefüggést ezen értelmiségi réteg és a Tanítóképző megalakulása között, mert ők voltak azok, akik ki tudták harcolni közvetlenül vagy közvetve az első székelyföldi intézmény megalapítását Keresztúron és nem Udvarhelyen, mert az udvarhelyiek is szerették volna, hogy náluk legyen a Tanítóképző. Volt Gimnázium, Tanítóképző, lett Polgári Leányiskola, Téli Gazdasági Iskola a Gimnázium mellett (Nagy Endre a Téli Gazdasági iskola alapítója innen ment Csombordra iskolát alapítani) és megszületett a század elején a „Székelykeresztúr” című újság. A századfordulón és a XX. sz. elején felépültek a gyárak és üzemek, amelyek közül ma nem működik a len és kendergyár. Vannak viszont új gazdasági termelő egységek.

Felhasznált forrásanyag:

Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest, 1981.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelemi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. I. Pest, 1868.

Szentannai Mózes: Nyikómente az ezredvégen. Székelyudvarhely, 1999.

Váradi Péter Pál – Lőwey Lilla: Erdély –Székelyföld. Nagyvárad, 1999.

Vofkori László: Székelyföld útikönyve. I. Budapest, 1998.

Molnár István: A székelykeresztúri múzeum emlékkönyve. Csíkszereda, 1974.

Balázs Ferenc: A rög alatt.

Wikipedia

A székelykeresztúri Orbán Balázs-volt unitárius- Gimnázium története, 1993

Csedő Attila: http://csedoattila.blogspot.ro

XI. Gyermekszínjátszó Találkozó Alsóboldogfalván

Az immár XI. alkalommal megszervezett Gyermekszínjátszó Találkozót f. év

május 16-17 és 18-án zajlott a helyi kultúrotthonban.

16-án Bán Éva-Mária óvónő vezetésével a hagyományos  népi gyermekjátékok

bemutatására került sor több mint 100 gyerek részvételével Újszékelyről,

Székelyszenterzsébetről, Nagysolymosról, Kissolymosról, Betfalváról,

Fiatfalváról és a vendéglátó Alsóboldogfalváról. 17-én az I-IV osztályosoké

volt a világot jelentő deszka, míg 18-án az V-VIII osztályosok léptek a színre.

Az elemi osztályosok versenyén a  zsüri, melynek tagjai:  Gálfalvi Gábor, Salat

Judit, Demeter Éva, Pitó Andrea és Vida Rozália a következő döntést hozta:

Előkészítő, I és II osztály kategóriában:

I. hely: Okoskák csapat, Székelykeresztúr, Petőfi Sándor Á. I, felkészítő:

II. hely: Csillagszeműek csapata, Székelykeresztúr, Petőfi Sándor Á. I,

III. hely: Berde Mózes Unitárius Gimnázium, Székelykeresztúr, felkészítő:

IV. Dicséret: Csillagocskák csapat, Székelykeresztúr, Petőfi Sándor Á. I,

A legjobb szereplők: Berei Tamás és Domokos Aletta

Különdíjban részesültek a kiváló alakításukért: Nisztor Orsolya, Paniti Péter,

Rácz Izabella, Barabás Norbert, Fodor Boróka, Kedei Zalán

III-IV osztály kategóriában:

I. hely: Gyöngyvirágok csapat, Székelyszenterzsébet, felkészítő: Veres

II. hely: Igazságosztók csapata, Székelykeresztúr, Orbán Balázs

III. hely: Agyafúrtak csapata, Alsóboldogfalva, felkészítő: Marosi Júlia

Dicséret: Furfangosok csapata, Székelykeresztúr, Orbán Balázs Gimnázium,

felkészítők: Péter Hajnal és Barabás Erzsébet tanítónők

A legjobb szereplők: Mózes Tímea és Gábor Botond.

Különdíjban részesültek a kiváló alakításukért: Mózes Csongor, Mircse

Katalin, Kibédi Hunor, Rezi Emőke-Melánia.

Az V-VIII osztályosok versenyén a  zsüri, Gálfalvi Gábor, László Ildikó, Forrai

Tibor, Czerják Orsolya, Bán Éva-Mária a következő döntést hozta:

I. hely: Csalóka Péter  csapat, Homoródszentpál, felkészítő: Székely

II. hely: Kreatörpök csapata, Székelyudvarhely,  felkészítő: Károly Adél

III. hely: Gyöngyvirágok csapata, Alsóboldogfalva, felkészítő: Rezi ErikaGabriella és Favágók csapata Újszékely, felkészítő: Bíró Márta-Anikó

Horváth Gizella tanítónő

felkészítő: Kakucsi Annamária tanítónő

Pap Katalin tanítónő

felkészítő: Horváth Gizella tanítónő

Margit-Ibolya tanítónő

Gimnázium, felkészítők: Péter Hajnal és Barabás Erzsébet tanítónők

 Legjobb szereplők: Lakatos D. Szende és André Dávid.

Különdíjban részesült a kiváló alakításáért: Mitri Katalin, Buzogány Róbert,

Székely Bernadett, Gedő Béla, Mitra Hilda, Gyarmati Delinke.

A szervezők köszönik a támogatók: Hargita Megyei Hagyományőrzési

Forrásközpont, RMDSZ és Communitas Alapítvány, Újszékely Község

Tanácsa, a székelyudvarhelyi Ferences nővérek, Avicoopex, Gas Tours

Alapítvány anyagi hozzájárulását, mellyel örömet szereztek a sok csillogó

szemű gyermeknek.

Jövőre is szeretettel várjuk ugyanitt, ugyanebben a hónapban.

Rezi Erika-Gabriella

• Meghívó

  2015-08-21 03:36:52

  Alsóboldogfalván elvetik a sulykot, augusztus 29-én, szombaton.

• Meghívó

  2014-10-29 07:46:59

    Meghívó

  A Székelyföld Kapuja Egyesület szeretettel várja

  az 1914-es háborús emlékmű felújításának alkalmából tartandó megemlékezésre.

  Az ünnepség november 9-én vasárnap délután 14 órakor kezdődik a helyi református templomban istentisztelettel, majd azt követően megkoszorúzzuk a felújított emlékművet

  Székelyföld Kapuja Egyesület

• Vezetőtanácsi gyűlés

  2014-08-21 16:11:46

  Szombaton délután 17 órai kezdettel, vezetőtanacsi gyülésre kerűl sor az unitárius egyházközség tanácstermében. Tájékoztató fog elhangozni az emlékmű felújításának munkálatairól és megbeszélésre kerül sor a felavatási ünnepség megszervezéséről.

  Székelyföld Kapuja Egyesület

• Emlékmű felújítás

  2014-07-14 08:40:49

  Jövő hét, 21-től a falu központjában taláható háborus emlékműnél elkezdödnek a felújítási munkálatok az esetleges kellemetlenségekért előre is elnézésüket kéri a Székelyföl Kapuja Egyesület.

• Emlékmű felujítás

  2014-06-18 19:48:37

  Tisztelt alsóboldogfalviak!
  A hősi halottak emlékét minden helységben megőrizték, így Alsóboldogfalván is. Sajnos az idők során az emlékmű talapzata körüli beton és a vaskerítés erősen megrongálódott. A Székelyföld Kapuja Egyesület az Önkormányzat és a két Történelmi Egyház az első világháború kitörésének 100.évfordulója alkalmából az első és második világháborúban elesett hősi halottai tisztele...tére felszeretné újítani az emlékművet. A felújított emlékmű avatására 2014 november 9-én kerül sor. A felújítás magába foglalná az új kerítést , a kerítésen belüli betonozást, az emlékoszlop megtisztítását és az emlékhely megnagyobbítását, két tujafenyő ültetése végett.
  A falu lakossága büszke lehet arra, hogy méltó környezetben emlékezhet meg hősi halottairól úgy mint más helységekben Európa szerte. Mivel az Egyesületnek nincs elegendő anyagi forrása, ezért a faluközösség segítségét, támogatását kérjük.
  A pénzgyűjtésre 2014 június 21 illetve 22-én kerül sor. Az adakozók névsora bekerül az egyházak emlékkönyvébe.
  Székelyföld Kapuja Egyesület, Alsóboldogfalva 2014 június 17.
• Meghívó

  2014-03-10 07:04:19

   Az Alsóboldogfalvi Unitárius Egyházközség Hiterősítő hetének programja

  Az istentiszteletek este 18 órától lesznek a helyi unitárius templomban.

  (a vendéglelkészek névsora az unitárius egyházközség menű alatt)

• Megemlékezés az 1848-as foradalomról

  2014-03-10 06:57:58

  Szombaton délelöt 11-órai kezdettel istentisztelettel összekötött ünnepséget tartunk az 1848-as szabadságharc emlékére. A szószéki szolgálatot a helyi református lelkipásztor , László Lehel végzi. Az ünnepség után Bartos László tart előadást a *rendhagyó történelemóra* keretében.   Március 15 a bátorság ünnepe cimmel.

• Nőnapi összejövetel

  2014-03-09 10:40:37

  Mindenkit szerettel várunk 2014.03.08 délután 14-órától, az Alsóboldogfalvi kultúrotthonba ahol a hölgyek felköszöntése után a kosaras bál két színdarabját adják elő majd zenél a Kőkemény Süti zenekar.